11 + 1 animációs sorozat felnőtteknek – II. rész [AJÁNLÓ]

Még több animációs sorozatot gyűjtöttem össze nektek, hogy biztosan mindenki találjon magának megfelelőt. Lássuk is a folytatást…

Még több animációs sorozatot gyűjtöttem össze nektek, hogy biztosan mindenki találjon magának megfelelőt. Nagyon különböző stílusokat sorakoztatok fel. Némelyik nagyon vicces, de van, amelyik inkább kissé fura, és ezzel nem nyeri el mindenki tetszését. A humor rendkívül szubjektív dolog, így behatárolni is nehéz lenne, hogy mi az, ami megnevettet. Hiszen a legsikeresebb szitkomok is nagyon sokféle humort képviselnek, és más-más réteget érnek el a vicceikkel.

Például a sokak által etalonnak tartott Jóbarátok még 25 év után is megunhatatlan a remekül megírt párbeszédeivel és nagyon szerethető stílusával, de személy szerint ugyancsak erősnek tartom a Városfejlesztési osztály (Park and Recreation) kínos humorát, viszont a könnyed családközpontú sorozatokat is szívesen nézem, mint a Semmi közepént (The Middle), vagy a Szeretünk Raymondot. Persze még másik 100 sorozatot is könnyen felsorolnék, amiben valami megfogott, lehet épp az egyszerűségében rejlő komikum, vagy amikor már annyira beteg poénokkal dobálóznak, hogy lefagysz és belül röhögsz.

Ugyanígy van ez az animációk terén is, ahány ház, annyi féle humor. Seth MacFarlane alkotásai amikből néhányat az előző cikkben már részleteztem (Family Guy, Amerikai Fater) az abszurd humorával köti le a nézőt, vagy ott van a Simpson család, ahol egy család mindennapjait követhetjük végig, persze azt is tele komikus jelenetekkel, de még kiemelkedő az Archer is, ami egyedi grafikája mellett nagyon beteg és morbid dumájával, helyzeteivel marasztal a képernyő előtt. Más-más stílus, de mind remek alkotás, szerethető karakterekkel és szórakoztató poénokkal. A következő listában is hasonlóan eltérő sorozatokat találhattok.

Lássuk is a folytatást…

Bob Burgerfalodája (Bob’s Burgers)

Kezdésnek itt ez a teljesen átlagosnak tűnő család, Belcherék, ahol Bob, Linda és három gyermekük együtt vezetik saját burgerbüféjüket, melynek felső szintjén van a lakásuk is.

A családi vállalkozás nehézségei mellett, jobban megismerve a szereplőket, láthatjuk, hogy nem unalmas az életük. A problémák ellenére, fáradhatatlan optimizmusuk és a család megingathatatlan összetartása életben tartja a kisvárosi büféjüket. Gene, Louise és Tina olyan családban nőhetnek fel, ahol a szülöktől minden támogatást megkapnak, és nem fogják vissza őket önmaguk megismerésében, kifejezésében, ami persze rengeteg vicces helyzetet szül. És Bob is figyel feleségére, és anélkül képes érte megtenni bármit, hogy nem is igazán érti, miért teszi, persze ez visszafelé is igaz, és Linda is kitart férje mellett.

Talán ennek a családi kapocsnak is köszönhető, hogy hamar megszerethető a sorozat.

Mindenképpen érdemes több részt megnézni belőle, mielőtt elvetnénk, kicsit lassan indul be, de mégis nagyon könnyen magával ragadnak a kissé tökéletlen szereplők, a cinikus humoruk és a megannyi vicces próbálkozásuk, a felmerülő problémák megoldására.

Egyaránt ajánlom a családi és a munkahelyi komédiák kedvelőinek. Az egyszerűségen nagyon is túlmutató sorozat jelenleg a 13. évadnál jár és egy extra filmet is készítettek az epizódok mellé.

Texas királyai (King of the Hill)

A 13 évadot megélt sorozat a Beavis & Butt-Head készítőjének Mike Judge-nak az alkotása. Bár az animációt már 1997-től vetítik, de a magyar premierje csak 2009-ben volt.

Itthon nem is annyira népszerű, mint mondjuk a Simpson család, a Family Guy vagy hasonló társai. Egy epizód mindig egy adott történetet épít fel, teljesen hétköznapi szereplőkkel, helyzetekkel.

A Hill családot és azok átlagos és tipikus kalandjait ismerhetjük meg a sorozatban, főszereplőként Hank-et, aki dolgos családapaként próbálja kézben tartani a dolgait és irányítani a családját.  Szereti a munkáját, ahol propánt és propángáz-kiegészítőket árul, emellett szereti a sportokat és a barkácsolást. Felesége Peggy, aki tudálékos, mégis kedvelhető családanyaként és elkötelezett feleségként van jelen. Szeretett fiúk Bobby, 13 éves és túlsúlyos. Bár viccei nem túl ütősek, felnőttként mégis komikus akar lenni. Gond nélkül felvállalja önmagát, tisztában van saját értékeivel és nem aggódik azon, ki mit gondol róla.

A sok különböző karakter, akikkel az epizódok alatt találkozhatunk, mindennapi esetekkel vagy problémákkal szembesülnek, és ezekben alkotnak egyfajta egységet, amitől a sorozat lehetne éppen unalmas is, de szerintem pont ez az egyszerűség az, ami szerethető is benne, és nem akar több lenni, mint ami. Jól megírt, egyedi stílusú sorozat, ami szórakoztató, de egyben értéket is közvetít.

Érdemes magyarhanggal nézni a sorozatot, mert az eredeti hangok inkább már zavaróak, és könnyen ellenszenvessé teszik a szereplőket, viszont a magyar szinkron összeállítása tökéletes.

Furcsa amcsik (Ugly Americans)

Egy másik univerzumban vagyunk, ahol Mark Manhattanbe költözik, amit az embereken kívül még másféle lények is lakják. Hozzáállása pozitív és elkötelezett a munkája és az emberek iránt, akikről szociális munkásként gondoskodik az Integrációs Hivatalban. Szobatársa egy zombi, a munkatársa egy varázsló, a felettese pedig, aki sokszor a barátnője is, egy succubus. De emellett találkozhatunk még vámpírokkal, földönkívüliekkel, robotokkal és még sok különböző alakkal.

A két évadot megélt sorozat provokatív, morbid humora és ezek vizuális megjelenítése is negatív kritikákat kapott. Viszont van, akinek kifejezetten emiatt tetszik. Ha kifejezetten szereted a természet feletti lényekről szóló sorozatokat, és emellett a sok beteg és agyzsibbasztó humort is, akkor ez a sorozat neked való.

Parkműsor (Regular Show)

A sorozat a két jóbarát, Rigby, a hiperaktív mosómedve és Mordecai a kék szajkó mindennapjairól szól. A szereplők teljesen hétköznapi problémákkal küzdenek meg, csak mindezeket túlfigurázva teszik. Parkőrként dolgoznak, de mindent megtesznek, hogy elkerüljék a munkájukat.

A parkban elvarázsolt dolgok vannak, így nem is nehéz elkalandozniuk és átszórakozni a napot. Sokszor kerülnek kalamajkába, de végül mindent megúsznak. A vicces mellékszereplők is humorforrásai a sorozatnak.

Ez az animáció figyel arra, hogy a család minden tagjának élvezhető legyen, mert a látványos bohóckodás mellett, ami a kicsiknek is vicces, komoly poénok is elhangzanak, tele popkulturális utalásokkal, amit elsősorban a felnőtteknek szántak. 8 évadnyi szórakozás vár minket a szereplőkkel együtt, amit még egy extra filmmel spékelhetünk meg (Regular Show: The Movie)

Holdfényváros (Moonbeam City)

A 80-as évek sorozatait és filmjeit figurázza ki, neonfényes, futurisztikus rajzstílusban. Főhősünk egy jóképű, öntelt rendőr, Dazzle Novak, aki igen elvont szerelemre is képes (pl. beleszeretett egy delfinbe). Eredeti hangját Rob Lowe adja. Pizzaz Miller, Dazzle főnöke, aki saját dührohamait próbálja kontrollálni, Elizabeth Banks hangján szólal meg. Kate Mara szinkronizálja a rendőrség fiatal laborosát Chrysalise Tate-t, aki belekeveredik Novak őrült kalandjaiba. Végül legnagyobb lúzerként megismerhetjük Rad Cunninghamet, Will Forte előadásában.

Igyekeztek jó hangokkal bebiztosítani a sikert, de végeredményben a szürreális humora eléggé megosztó véleménnyel bír, és a benne lévő öncélú erőszak is, néha túlzó és nem is igazán vicces. De a képivilága és a különböző szereplők kidolgozottsága megnyerő és ötletes. Így ha a leírtak nincsenek ellenedre, akkor mindenképpen megér egy próbát.

Firka villa (Drawn Together)

A Firka villa a valóságshow-k és a népszerű animációs figurák kiparodizálására épít. Minden szereplő más-más stílusban van megrajzolva és más felfogást is képviselnek, kritizálnak, mindezt úgy, hogy egy villába költöznek be a Big Brother koncepcióját követve. Ízléstelen viccekkel, gusztustalanul trágár módon közlik a mondanivalójukat, és minden más tulajdonságaik is megegyeznek azokkal, ahogy a mai valóságshow-k szereplőit is jellemzik.

Egy fedél alatt láthatjuk az alkoholista, önző képregényhőst, Hős kapitányt; az elkényeztetett, rasszista és homofób Disney karaktert, Clara hercegnőt; az önző, agresszív és undorító malacot, Kandisznót;  a beszívott Nickelodeon figurát, Zoknipócot; a meleg videójátékhőst, Xandirt; a japán Pikachu-paródiát Ling-Ling-et; a Betty Boop karikatúrát, a  hatalmas étvágyú és önbántalmazó Toot Braunstein-t; és a színesbőrű nimfomán zenésznőt, Foxxy Love-t.

A kertvárosi gettó (The Boondocks)

Főszerepben Robert, egy színesbörű, házsártos, kapzsi nagyapa, aki a két kisunokájával, Huey-val és Riley-val együtt egy Woodcrest nevű kertvárosba költözik, amit főleg jómódú fehérek laknak. Ez elég sok kalanddal és bonyodalommal jár, de idővel sikerül beilleszkedniük.  Elsősorban nem is a karakterekre fekteti a hangsúlyt, hanem a sorozat mondanivalójára, az pedig nem más, mint a feketék kultúrája és társadalma.

Itt bátran és erős kritikával nyúlnak minden témához, amiben már csak az a szép, hogy mindezt egy fekete férfi teszi. Szó esik a megítélésről, rasszizmusról, rapzenéről, történelemről, rabszolgaságról és még sok más olyan témáról, ami még ma is aktuális. Persze mindezt humorosan teszik, sokszor kissé banális módon.

Belemerülhetünk és érdekes szemszögből láthatjuk a világukat, mindezt gettó stílusban, tehát egy kegyetlenül vulgáris, rasszista, szexista, erőszakos sorozatról van szó, ami sokaknál elég hamar átlépi a tűrőképesség határát. De aki abba a rétegbe tartozik, akinek a South Park szókimondó stílusa sem meglepő, annak nagy eséllyel tetszeni fog.

Szerelem, halál és robotok (Love, Death & Robots)

Minden rész más stílusban, más technikával készült és más témáról szól. Hangulatában kicsit a Black Mirror-hoz lehetne hasonlítani ezt az antológiát. Vannak benne nagyon komoly és emlékezetes részek, ami után lehet, hogy kell egy kis szünet is, hogy megrágja az ember.

Így az egészet ledarálni, nem feltétlen ajánlom, mert úgy besokallhatunk tőle. Bár a megemészthetőségen az is könnyít, hogy egyes részek játékideje 5-8 perc és a leghosszabb sem haladja meg a 20 percet.

Ezekben az epizódokban is profin kidolgozott történetet és karaktereket láthatunk, lenyűgöző stílusokban. Mindegyik rész a lényeget emeli ki, és kihozza a maximumomat az adott témából. A korhatár nagyon erősen +18-as, különleges és egyben brutálisan elborzasztó módon ábrázolják benne az erőszakot, emellett, a boncolgatott témák is olyan erősen hathatnak mentálisan is a nézőre, hogy még így felnőttként is időt kell hagyni a feldolgozásukra. Szerintem ez az animáció a kihagyhatatlan sorozatok listájába való, mert mindent együttvéve, zseniális ötletekből egy kivételes mű született.

Brickleberry

A sorozat központi helyszíne a Brickleberry nemzeti park, ahol a különbnél különb park felügyelők,
„próbálják” fenntartani a rendet. Ők vigyáznának a parkra, bár a legtöbbször inkább tönkreteszik, és mindenféle bűncselekményt elkövetnek.

Megismerhetjük Woodyt a főnököt, aki nőgyűlölő és rasszista, Ethelt, aki alkoholista, Conniet, aki önbizalomhiányos, Stevet, aki ügyefogyott, Denzelt, aki betegesen vonzódik szexuálisan az idősebb nőkhöz és Malloyt, a medvebocsot, aki szintén rasszista és mindenkit utál. Természetesen, ezekben a sok negatívummal rendelkező karakterekben is van némi jóság, amit nagy ritkán láthatunk is.

Minden létező témát kritizál, legyen szó a politikáról, vallásról, tudományról, vagy bármilyen egyszerű emberi dologról és teszi mindezt elég beteg és gusztustalan módon. Talán ez a leggyengébb az összegyűjtött animációk közül, mégis azt gondolom, hogy van, akinek bejön ez az alpári és rasszista humor, így akár egy pótléknak is jó lehet, amíg várunk a kedvencek új évadjaira.

Nyomi szerencsétlen utazásai
(The Marvelous Misadventures of Flapjack)

Szélvész Kikötőben megismerkedhetünk Nyomival, a címszereplőnkkel, Lufival, a gondoskodó bálnával és Bütyök kapitánnyal, a matrózzal, aki történeteivel kápráztatja el Nyomit. Sok kalandjuk van együtt, de legfőbb cél, hogy elérjék Cukorszigetet, ami tele van különböző édeségekkel. Lufi nem örül, hogy a kapitány sokszor bajba keveri Nyomit, legszívesebben elszakítaná őket egymástól, de Nyomi azon igyekszik, hogy elnyerje Bütyök dicséretet, még ha ezzel bajba is kerül.

3 évadon keresztül élvezhetjük ezeket a veszélyes kalandokat. Érdekesség, hogy a készítő Thurop Van Orman szívesen folytatta volna az animációt, és még egy tévéfilm is, sőt még egy videójáték is szóba került, de ezeket végül sajnos mind elvetették, mert a Carton Network is elutasította és a stábtagok is már más produkciókon dolgoztak.

A kiábrándult királylány (Disenchantment)

Egy középkor fantáziavilágban kalandozunk, a főszerepben egy egocentrikus, alkoholista királylánnyal Beannel, akinek életcélja a szórakozás és menekül kötelezettségei és apja elvárásai elől, egy Luci nevű démonnal, aki inkább egy pesszimista ivócimboraként van jelen, és Elfoval a boldog kis elffel, akit naivitása és ügyetlensége tesz humorossá. Igaz, hogy kissé abnormális, de attól még szerethető a hármasuk.

Elsősorban kiparodizálja a fantasykat, így természetesen mindenféle lényekkel is találkozhatunk mellékszereplőkként. Kalandjaik során felbukkannak többek között ogrék, trollok, mágikus varázslók és griffek is. Érdemes több részt megtekinteni, hogy kicsit jobban megszokjuk ezt a világot.

Nem mellesleg, a készítője az a Matt Groening, akinek a Simpson családot vagy a Futuramat is köszönhetjük. Bár azt tekintve, amit már letett az asztalra (pl. több, mint 700 epizód Simpsonék életéből), talán nehéz újat mutatni, de összességében mégsem csalódhatunk, sőt szerintem kifejezetten jó, hogy ezen a még ismeretlen vonalon is minőségi munkát tesz a nézők elé.

+1 Hormonokkal túlfűtve (Big Mouth)

Ráadásként jöjjön még a Big Mouth, ami határokat feszegetve beszél minden tabu témáról, ami egy tinit érinthet. Bátran nyúl hozzá a serdülőkorban felmerülő problémákhoz, helyzetekhez. Éppen ezért akár egy felvilágosító oktatóanyagnak is megfelelne a tinik számára. Eléggé perverz és beteg humora van, de kíméletlen őszintesége, mégis kiemelkedővé teszi. Akik bírják az efféle poénokat, azoknak mindenképpen ajánlom.

Főszerepben Andrew és Nick áll, akik legjobb barátok, de mellettük több karakterrel is megismerkedhetünk. Különböző egyéniségű tinédzserekkel, akiket hormonszörnyek befolyásolnak, hogy felfedezzék a testüket és szexualitásukat, de vannak még tárgyak és testrészek is, amik külön életre kelnek és beszélgetnek a szereplőkkel. Emellett még jelen vannak a felnőttek is, szülők és tanárok képében, akik talán kevésbé hozzák a perverz vonalat. De mindezeket eltekintve, mégis valóságos helyzetekről van szó, tele poénokkal és értékes tanulságokkal.

Szerencsére egyre több és különbözőbb animációs sorozat készül, így biztosan számíthatunk még újabb alkotásokra. Nagyon sok esetben figyelnek arra, hogy minden korosztálynak élvezhető legyen, de van, ami külön felnőtteknek készül.

Remélem, hogy ezek között is találtok újdonságokat és olyat, ami szórakoztató lesz számotokra.

Ha pedig nem tudtok dönteni, mert annyira jónak tűnik mindegyik, akkor kezdjétek az elejétől és csak haladjatok szépen sorban.

Jó szórakozást kívánok hozzá!

Winter Marica – Filmajánlók & Hírességek

Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!

Válaszolnál nekünk egy egyszerű kérdésre?

A válaszodért cserébe kérlek, hogy fogadj el egy örökös 5%-os kupont, amit korlátlanul felhasználhatsz. Kérlek, hogy add meg az e-mail címed.

Iratkozz fel az 5%-os örökös kedvezményért!